Régi mesék valós helyszínein tündérek, hableányok, boszorkányok nyomába eredtünk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Amit láttunk, minket is elvarázsolt.
1. A Szegi várhegy tündérei (Tokaj-Hegyalja)
A helyi mesevilág szerint a szegi várhegyen lévő mesebeli tündérvárban egykor tündérek éltek, akik gyakran labdázással múlatták az időt. A labda néha leesett, ilyenkor a tündérek sírtak. A könnyeik összefolytak, ebből keletkezett a Bodrog.
A Bodrog. Saját fotó.
Ez a könnyes folyó máig lenyűgözi az ide érkezőket. Tavasszal, az áradás idején egyetlen, több kilométeres összefüggő vízfelületnek tűnik a Bodrog, amelyből itt-ott fák lombja, bokrok ága látszik csak ki. Ilyenkor csónakkal megközelítve az árteret különleges, csak erre a tájra jellemző madarakat, növényeket lehet megnézni. Nyáron megszelídül a folyó, a látvány azonban ilyenkor is önmagáért beszél - minket mindig lenyűgöz.
Egy másik legenda szerint a Várhegyen lévő vár gonosz ura ki akarta semmizni a kisebbik fiát, ezért a vár alatti alagútba vitette kincseit. A nagyobbik fiával épp számba vették azokat, amikor a kisebbik rájuk bukkant. Megijedtek, majd a kisebbik fiút üldözni kezdték, aki a hegyen felfelé menekült. Miután kiért a várból, az istenek megsajnálták, és apját, bátyját és a kincseiket elsüllyesztették. A kincset azóta sem találták meg, így a település gazdagságát a szőlő és a bor, valamint a népi kultúra határozza meg a mai napig is.
2. A Bodrog hableányai
Papp Miklós tokaji gyűjtése szerint a Bodrogban egykor hableányok éltek. Ezek a hableányok szerették a parton élő halászokat, segítették őket. Ha egy szerencsétlenebbül járt halász egész nap nem fogott volna semmit, a hableányok este mindig halat tereltek a hálójába, hogy estére meglegyen a vacsora.
Más történetek szerint a hableányok gondot is tudtak okozni a halászoknak. Egy mese szerint a halászoknak sok gondot okozott, hogy sokszor összegubancolódott éjszaka a hálójuk. Egyszer elhatározták, hogy meglesik, mi ennek az oka. Éjfélkor hableányok bukkantak fel a vízből, félig tündér, félig hal lények, s szapora kezekkel kezdték összegubancolni a hálókat. A halászoknak se kellett több, rohantak a csínytevők felé, hogy elfogják őket. Erőtlenül estek azonban össze, s egyszer csak ott találták magukat csónakjaikkal együtt a Nagykopasz-hegy tetején. Az volt a büntetésük, hogy kézben, háton kellett lecipelniük a hegyről a csónakokat - azóta azonban eltűntek a Bodrogból a hableányok, mintha sose lettek volna.
A Bodrog partján ma is érdemes egy sétát tenni, a horgászok csónakjai tarkítják ma is a folyó partját.
3. A diósgyőri törökmogyorófa
„600 éven át havakat, szeleket láttam és a fészeknek zengedező madarait hallgattam. Nem halok meg, törzsemből kizöldülni látsz majd, és az örök Magyarország jövőjét éneklem.” - olvasható a Diósgyőri Vár szomszédságában álló táblán.
A helyi mondák szerint Nagy Lajos igen kedvelte Diósgyőrt és környékét. Hosszú éveken át heteket, hónapokat töltött itt családjával. 1370-ben több öröm is érte a diadalmas magyar királyt. Először is sikerült legyőznie a terjeszkedő török seregeket, ugyanebben az évben pedig a lengyelek is uralkodójukká választották. Első gyermeke, Mária is ebben az esztendőben született. Ez utóbbi alkalomból a vár udvarán elültetett egy törökmogyorófát. A Diósgyőrben különleges csemetét a király egyenesen a Balkánról hozatta. Mária 12 éves volt, amikor édesapja meghalt, s a mogyoróvessző akkorra már úgy megerősödött, hogy törvényfa néven kezdték emlegetni. Itt hirdették ki a parancsokat, és ennél hajtották végre az ítéleteket a bűnösökön. A fa érdekessége, hogy sokszáz éven át időről időre kiújult, nem fogott rajta az idő. A husángból nőtt két mogyorófát 1988-ban védetté nyilvánították, 1991-ben pedig emléktáblával jelölték meg.
Középkori felvonulás a Diósgyőri Várnál. Saját fotó.
A Diósgyőri Várban ma nap mint nap megelevenedik Nagy Lajos király udvara, udvarhölgyek, lovagok színes világa várja az érdeklődőket. Nekünk nagyon tetszett a füves ember szobája, ahol sokmindent megtanultunk a gyógyfüvek hatásairól, de a gyereket a fazekas és a kovács is elvarázsolta. A várban időről időre lovagi bemutatók tarkítják a programokat, illetve íjászok is várják az érdeklődőket.
Nagy Lajos király és felesége Diósgyőr Várában. Saját fotó.
4. Bodó tündérei
IV. Béla királyt a tatárok elől menekülvén egyik este egy Bodó nevű szegény ember bújtatta el a helyi mesék szerint, aki gyümölcsök aszalásával foglalkozott. Mikor a tatárok elhagyták Magyarországot, az aszalómester 7 szekérnyi aszalt gyümölcsöt küldött a királynak, a 7 szekérre pedig a 7 lányát ültette. A király megköszönte az ajándékot és hogy megmentette az életét, jelentős birtokokat adományozott az aszalómesternek, azzal a megkötéssel, hogy várat kell építenie. Bodó lányai éppen ezért azzal a feltétellel mentek férjhez, ha párjuk egy éven keresztül részt vesz a vár építésében, amit akkor Bodó várának neveztek. A 7 év leteltével a 7 lány egyszerre ment férjhez, az esküvő helyszíne az új vár volt. Ekkor mondta IV. Béla: "E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!"
A boldogkői vár. Saját fotó.
Ha valaki most megy el Boldogkő várába, nemcsak középkori ételeket kóstolhat a vár aljában kialakított pincében, középkori szokás szerint, hanem a vár egykori életébe is betekinthet.