Vendégbloggerünk, Tóth Emese írása
Ha egy különleges kirándulásra, hosszú hétvégére vágysz a következő hetekben, Nógrád megye az elsők között lehet a bakancslistádon. Vendégbloggerünk élménybeszámolója önmagáért beszél:
A "jó palócok" sokaknak csak Mikszáth Kálmán írásaiból tűnhetnek ismerősnek. Ősi nyelvjárással beszélő emberek, akik szinte népmesei környezetben élnek. Derűsek, huncutak és mindenhez van valami jó kis történetük.
Nemcsak az itt élők, hanem a dimbes-dombos, változatos, rengeteg pici faluból felépülő táj maga is ilyen. Egyszerűen mesél az ide érkezőknek, és újabb történetek kitalálására inspirál. Amely nem is csoda, hiszen olyan természetesen kialakult, többmillió éves látnivalókat találhatsz itt, amelyhez fogható nem nagyon van máshol az országban.
Ebben a bejegyzésben négy elbűvölő palóc helyet mutatok be, amelyek a vidék legősibb múltjából származnak és az embernél is öregebb történelmi időkről "regélnek".
AZ ŐSLÉNYNYOMOKTÓL AZ "ÓRIÁS GYURTYÁNKŐ LÓCAIG" IPOLYTARNÓCON
Ipolytarnóc csak egy pici falu a szlovák határnál, amelyről látszólag senki sem mondaná meg, hogy két kilométerre fekszik az ország egyik legizgalmasabb geológiai zarándokhelyétől, az "Ősvilági Pompeii"-nek is nevezett területtől. Utóbbira azért ragadt a "Pompeii" név, mert több mint 20 millió évvel ezelőtt az itteni ősi világot egy vulkáni katasztrófa pusztította el, amely az utókorra mégis hihetetlen nyomokat hagyott erről az egykori flóráról és faunáról.
A falu egyik utcája olyan mintha csak a falu melletti tanyákra vinne el, és a szántóföldek végtelenje mellett haladna. Ezt a képet erősíti egy elhagyatott gémeskút is. Egyszer csak egy olyan kapunál találjuk magunkat, ami egyből a Jurassic Park című film asszociációit idézi fel bennünk. Innen már nem kell sokat mennünk az Ősfenyő Fogadóépületig.
Ősfenyő Fogadóépület
Itt veheted meg a belépődet - azaz a karszalagodat - amelyhez választhatsz négydimenziós filmnézést, egy vezetett geológiai - földtörténeti - túrát, amelyhez szintén tartozik egy 3D-s mozivetítés. A kicsiny bolt, ahol átadják a karszalagot sok-sok értékes szuvenír lelőhelye, az érdekes füzetek - pl. Bábakalács ismeretterjesztő füzetek - könyvek és térképek mellett akár helyi sajtot is vehetsz.
Az Ősfenyő fogadóépület kiállításán a hatalmas időspirálban “időzhetsz”, még mielőtt bemennél a mozivetítésre, ahol az “időzés” vizuális időutazással folytatódik.
A film elvisz azokba az időbe, amikor nógrádi tájat tehéncsordák helyett rinocéroszok rótták, a szlovák határon néha feltűnő medvék helyett medvekutyák "garázdálkodtak", a házicicák helyett a kardfogú tigrishez hasonlatos nógrádi bestia rémisztgette a többi állatot. Ez a vetítőterem egyébként a magyar mozizás történetében is különleges, mivel ez volt az ország első 4D-s mozija.
Ha megvolt a film, akkor következzen a geológiai tanösvény, megannyi hazai kuriózumnak számító felfedeznivalóval.
A geológiai tanösvény kapujában
A geotúra kiindulási pontjához a Kőzetparki ösvény vezet és egy csodás kis patak - a Borókás-patak - mellől indul, majd fokozatosan, a legnagyobb érdekességeket a végére hagyva csalogat be a táj 23 millió éves titkaiba a helyi idegenvezető.
Gondoltad volna, hogy errefelé egykor 25 cápafaj fogai őrződtek meg és hogy a palócok valaha azt gondolták, hogy ezek megkövesedett madárcsőrök?
A sétaút egyik leglenyűgözőbb látnivalója az a megkövesedett óriásfenyő, amely állagának megóvásához Kubinyi Ferenc - 19. századi őslénykutató tudós - egy hosszú pincét is szentelt. A helyieknek természetesen az óriásfenyőnek is adtak egy mókás nevet: "Gyurtyánkő-lóczának" nevezték, és - sajnálatos - módon rendkívül sokrétűen hasznosították az anyagát évszázadokon át.
Megkövesedett óriási ősfenyő a védett kiállítóhelyen.
A geológiai túra igazi nagy durranásai azonban azok a részek, amikor a vulkáni katasztrófa segítségével megőrződött azon réteglapok kerülnek bemutatásra, amelyeken egykor az itt élt állatok hagyták a nyomaikat. Mindenki kiválaszthatja a képzeletében a maga kedvencét a már azonosított lények közül. Izgalmas, hogy a már a 4D-s filmben ismertetetteken kívül a tudósok több állat nyomát is megtaláltak már. Ilyen egy krokodil és egy óriásteknős. A geotúra egy 3D-s vetítéssel végződik, mely ismét mesél a tarnóci bestiáról, az álkardfogú fenevadról, a medvekutyáról és társairól.
Az őslények által hagyott nyomokat megőrző kőréteg bemutatóhelye
Ezután szabad programok közül választhatsz. Elkalandozhatsz például a miocén erdőben, amely egy valóságos arborétum, mely a miocén korabeli - húszmillió évvel ezelőtti növényvilágot idézi fel, azt az időszakot, amikor itt még babérlombú erdők fedték az őstengerből kiemelkedő szigeteket.
Idilli táj a miocén erdőben.
Az erdőben rábukkanhatsz egy-egy ipolytarnóci állat aranyos szobrára: a medvekutyára, a rinocéroszcsaládra, a már sokat emlegetett tarnóci bestiáéra.
A miocén erdő lakói: az ősrinocérosz család.
És egy nem várt állati találkozás tanúi is lehetünk, ha a virágokat közelebbről is megnézzük a meleg évszakokban. A következő fényképen az látható, amint eozinfényű virágbogarak tömegét sikerült egyetlen növényen lencsevégre kapni:
Korunk csodaszép ízeltlábúi: virágbogarak a miocén erdőben.
Az Ősfenyő Fogadóépület előtti fedett helyen több mint hétmillió éves "famúmiák " állnak. A nevezetes bükkábrányi ősfák közül hat darab törzsét tekintheted meg testközelből. A többiért Miskolcra kell zarándokolnod. A fákban az az izgalmas, hogy nem kövesedtek meg, hanem szerves anyagként maradtak az utókorra, emiatt pedig őslénytani világszenzációnak számítanak.
Bükkábrányi többmillió éves, szerves anyagként megőrződött, ősi mocsárciprusok.
Ipolytarnóc megér legalább egy napot, ha nem kettőt! Ugyanis még mindezeken kívül is két tanösvényt fedezhetsz fel, melyek mindegyike kb. 4 km-es, a biológiai és a kőszikla tanösvényt. Utóbbi során egy rom tanyát és újabb izgalmas sziklákat találhatsz meg, valamint az útvonal visszavisz a látogatóközpont bejáratához közeli tisztásra.
A biológiai tanösvényre vezető út.
A PALÓC “GRAND KANYON”
Ipolytarnóctól a Szécsény felé vezető irányban a magyar-szlovák országhatár közvetlen közelében nyílik egy kis út az erdőbe, a Paris patak szurdokvölgyébe. Ez a hely 1 km-es távolságra fekszik Nógrádszakál falutól a közút mellett, a festői Ipoly partjához közel.
Az Ipoly szó szerint festői Nógrádszakál közelében.
A szurdokvölgy az ipolytarnóci ősparkhoz hasonlóan szintén egy földtörténeti időutazásra csábít. Képzeljük el, hogy 15 millió évvel ezelőtt egy trópusi folyó kanyargott ebben a szakadékban, mely egy ősi tengerbe folydogált. Úgy vájta ki medrét, hogy hihetetlenül szép szurdokot hozott létre, melyet kiszáradva évmilliók után is megcsodálhatunk.
A Paris patak szurdokvölgye, a fatörzsbarlangokhoz vezető irány.
A nyomokban az amerikai grand kanyont idéző szakadék bejárása esős időben fokozottan balesetveszélyes, ezért a látogatáshoz érdemes száraz időjárást választani.
A “kanyon” egyik ága felülről sétálható jól, míg a másik, a látványosabb kövekről kövekre, a szakadékban cammogva. Valódi elvarázsolt hely, amit nem csak a földtörténet rajongói kedvelnek. Az alábbi kép önmagáért beszél. A völgyben ehhez hasonló fantasztikus kiszögellések kísérik az utunkat.
Elsőként itt találtak az országban fatörzsbarlangokat is. Ez azt jelenti, hogy a miocén vulkáni kitörések megszűnése után nem csak kisebb növényi részek, hanem teljes fatörzsek is beágyazódtak be. A vulkáni kitöréstől forró anyagban az el nem égett fatörzsek egyszerűen elkorhadtak, és idővel üregek képződtek a helyükön. A kőzetben a mai napig megőrződtek a beágyazódott fatörzsek lenyomatai.
A főág legvége egy igazi erdei meditációs szentélynek tűnik. Főleg, hogy manapság egyre többen raknak apró kőtornyokat az egykori ősfolyó kavicsaiból. Amíg egy vihar szét nem veri az ad-hoc kőrakásokat, addig egy modern, “zen” kőkert is várja az ide érkezőt.
“Zen kőszentély” a Paris patak szurdokvölgyében.
A nógrádszakáli kirándulást érdemes kiegészíteni magának Nógrádszakál falunak a megismerésével, ahol a kálváriadomb tetejéről csodás kilátás nyílik az Ipoly-völgyére és a falu templomára, amely szintén egy domb tetején található.
Nógrádszakál eklektikus építésű, 19. század végi temploma a dombtetőn.
Nógrádszakál mellett az Ipoly-partról pedig szintén egy érdekes látnivalóra lehetünk figyelmesek. A faluval párhuzamosan az ország első vasbeton, szecessziós temploma emelkedik, amely ma jelenleg már a határ túloldalán Rárósmulyadon várja a építészet történetének rajongóit.
"KŐBE FAGYOTT" VÍZESÉS EGY LEGENDÁS VÁR TÖVÉBEN: SOMOSKŐ BAZALTORGONÁI
Ha különleges bazaltképződményt szeretnél látni az országhatárokon belül, nem kell azonnal a balatoni hegyestűkig utaznod. Somoskőnél egy valóban különleges helyszínen, konkrétan egy középkori eredetű vár alatt csodálatos, megkövesedett bazaltleömlést láthatsz.
A képződmény egyik neve az orgona onnan ered, hogy a nagyjából 10 méter hosszú kőoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el egymás mellett.
Az oszlopok íveltsége és hajlottsága miatt egy vízesésre emlékezteti a nézelődőt. Ha itt jársz megfigyelheted, hogy az oszlop természetesen ötszög vagy hatszög alakú. Ez a csodás jelenség az egykori forró láva lassú lehűlése miatt jöhetett így létre, amitől az anyag szabályszerű módon húzódott össze, és kövült meg.
Somoskő ugyanúgy a szlovák határon fekszik, ahogy Ipolytarnóc és Nógrádszakál. Ipolytarnócról autóval Karancsalja irányába, majd a 21-es útra kanyarodva lehet felkeresni. Gyalog a zöld jelzést követve Ipolytarnócról egy kemény túra keretében vagy tömegközlekedéssel Salgótarján felől városi busszal.
A bazaltorgonához a vár mellett levezető lépcsősoron juthatsz le. A várat könnyű megtalálni, tövében egyébként egy érdekes kunyhót szenteltek annak, hogy Petőfi Sándor valaha itt is turistáskodott.
A Petőfi-kunyhó belseje. Itt szállt meg Petőfi Sándor 1840-ben Somoskő tövében.
A kunyhótól induló vár felé vezető lépcsőknél érdekesség, hogy a szuvenírárusnál kőzetek és ásványok vásárolhatóak.
Már Petőfi Sándor is megjegyezte róla 1840-ben: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van".
Somoskő vára, mely az öt, és hatszög alakú bazaltkövekre épült.
Somoskő vára egy lenyűgöző romvár, amelyből hihetetlen a kilátás mind a szomszédos hegycsúcs felé Salgóig, ahol szintén egy vár áll, mind a szlovák hegyek zöldje felé. A vár érdekessége, hogy itt lakott valaha Losonczy Anna, Balassi Bálint szerelme.
Kilátás Somoskő várából a Salgó-hegyre, ahol szintén magasodik egy középkori eredetű vár.
A Somoskői vár meglátogatását egybekötheted a Salgói vár megtekintésével, mivel az Eresztvényt - a Nógrádi Geopark látogatóközpontját - érintő, a Dornyai turistaház felé haladó egyik út a várba vezet fel.
Ezt a túrautat egyébként - csak fordított irányban - Petőfi Sándor is megtette. Salgó piciny várából visszanézhetsz a magad mögött hagyott Somoskői csúcsra.
Salgó vára a Salgó csúcsán, amely a somoskői várhoz hasonlóan szintén bazaltból, bazaltra épült.
A várrom ablakaiból körpanorámában egészen a Bükk, Mátra, Cserhát, és akár a Magas-Tátra hegygerincét is megpillanthatod.
Kilátás Salgó várából.
A KŐ, AMELY A BOSZORKÁNYOKRÓL KAPTA A NEVÉT
Ha már Salgó, akkor itt jártadkor még egy nógrádi csodára hívnám fel a figyelmet. A salgói vártól kb. 400 méterre a túraút kereszteződésében tábla invitál az úgynevezett Boszorkány-kő megmászására. Ez a kis kitérő egyáltalán nem izzasztó, ha már a Salgó csúcsára felértél.
A Boszorkánykő egy különös formájú szikla, melyhez egy geológiai tanösvény vezet fel.
A híres-neves boszorkánykő.
A rendhagyó nevű kilátócsúcs a bazalt jellegzetes, kagylószerű mállási formájának jó példája. Ide felmászva úgy is érezheted magad, mintha egy hatalmas kőkagylót hódítottál volna meg a 600 méteres magasságban.
Egy monda szerint innen hajították le a salgóiak a boszorkánysággal megvádolt asszonyokat, de nevének eredetéről nem igazán tudnak semmi biztosat.
Légy óvatos, amikor a sziklára mászol! Csak óvatosan a Boszorkánykő szélén, a sziklagerinc keleti fala, közel teljesen függőleges, és akár húsz méter magas is lehet. Valóban kicsit boszorkányos hangulatú környezet ez: az állandóság mementóként álló vulkáni szikla alatt, a hozzá képest hihetetlenül fiatal, zöld erdők sokasága terül el, hírt adva a folyamatosan mozgásban és változásban lévő természet nagyságáról.
TIPP: Az említett helyszíneket több napos üdüléskor, csillagtúraként érdemes felkeresned. A csillagtúra kiindulópontja lehet akár Ipolytarnóc, Somoskőújfalu, de Nógrádszakál vagy Salgótarján is.
A gyalogtúrák kedvelőinek a helyszínek egy több napos kirándulóútra is felfűzhetők Nógrádszakáltól indulva az északi zöld sáv turistajelzést követve, majd letérve Somoskőnél a piros kereszt útvonalon Eresztvény felé, később a piros vár jelzést szem előtt tartva.
Vendégbloggerünk, Tóth Emese írása
