10 éve találták meg a bükkábrányi 7 millió éves mocsárciprusokat

Tíz évvel ezelőtt, 2007. július 8-án vasárnap különleges dologra találtak a bükkábrányi lignitbányában. A felszín alatt mintegy 65 méteres mélységből került napvilágra a magyar földtani és ősnövénytani kutatások történetének egyik legszebb leletegyüttese, egy körülbelül 7 millió éves mocsárciprus-erdő részlete. A korabeli sajtóhírek alapján mutatjuk be az eseményeket. 

Szolyák Péter, aki ma a miskolci Pannon-tenger Múzeum vezetője, így írt később az eseményről:

Ahány ember, annyiféle történelem. A bükkábrányi ősfák történetét is sokféleképpen el lehet mesélni, hiszen minden szereplője másképpen élte meg. Az én mesém 2007. július 11-én, szerdán reggel kezdődik…


Talán már megtehetem, talán még nem, most mégis (vállalva némi kockázatot) őszintén bevallom, a megelőző két napban nem voltam igazán beteg! Egyszerűen nagyon-nagyon soknak éreztem már a munkát a bükkábrányi régészeti megelőző feltárásokon és hétfő-keddre „beteget” jelentettem. Habár közvetlen főnököm, Veres János, az ásatások vezetője megértő volt, szerdán reggel, ahogy beléptem a Régészeti Osztály 15-ös szobájába, köszönés nélkül rögtön azzal fogadott, hogy: „Petya, gratulálok! Berúgtad életed legnagyobb … öngólját! Gyere, mutatok valamit.”
Mit tagadjam, az első pillanatban megsértődtem, különösen a kipontozott részen, aztán ahogy odaléptem és ránéztem a számítógépe monitorjára, megértettem miről beszél. Igaza volt! A „betegségem” miatt előző nap nem lehettem ott vele, valamint Bánfalvy Ferenc farestaurátor-osztályvezető kollégámmal és Selján Éva régész kolléganőmmel, hogy én is elsőként láthassam azt a csodát, amit ma úgy ismerünk: a bükkábrányi mocsárciprus-erdő. Öt nappal később Jana (Veres János) vezetésével megkezdtük a mentési munkálatokat…

(Geoda, XXIV. évf. 2. szám, 2014. 3. p.)

A feltárás. Fotó: Origo - 2007.07.30.  

Bő két hónapig tartott a mentőakció, annak érdekében, hogy minél több fa megmenthető legyen, illetve bemutatható legyen a nagyközönségnek. Végül a 2,5-4 tonna súlyú fákból négy fatörzset a miskolci Herman Ottó Múzeumba, ötöt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területre, egyet a Magyar Természettudományi Múzeumba szállítottak, míg egyet a bányavezetés a saját maga részére emeltetett ki. A többi fa a bányaművelésnek esett áldozatul, előtte azonban azokat is megvizsgálták a szakemberek. 

Valamikor 7 millió éve...

 

A Kárpát-medence területét sok-sok millió évvel ezelőtt tenger borította. A Pannon-tenger a Bécsi-medencétől a mai Szerbia déli részéig terjedt. Ennek a tengernek az északi partvidékén, a mai Bükkábrány területén 30-40 méteres mocsárciprus erdő volt található mintegy 7 millió évvel ezelőtt. Egy hirtelen jött homokvihar vagy iszaplavina azonban kb. 6 méteres magasságban teljesen betemette az erdő alját, konzerválva a fák törzsének alsó részét, amelyek azonban a hasonló leletektől eltérően nem szenesedtek el és nem is kövesedtek meg. Ezért világszenzáció a bükkábrányi lelet, hiszen szerves anyagként maradt meg a 300-400 éves korukban elpusztult fák néhány része. Az 5-6 méter magas, 1,5-3 méteres átmérőjű tizenhat fatörzs eredeti, álló helyzetében konzerválódott.

Évgyűrűk. Forrás: mrns.hu 

2007. július 30-án a National Geographic így írt a leletekről:

Mivel a bükkábrányi leletek még szerves fák, az elkovásodott maradványokhoz képest - mint amilyenek például a szintén miocén kori ipolytarnóci kovásodott fatörzsek - másfajta természettudományos adatokhoz is hozzájuthatnak a kutatók. Ezeken a fákon ugyanis lehet dendrokronológiai vizsgálatot végezni, vagyis a fák évgyűrűi alapján rekonstruálható az egykori klíma.

„Egy-egy fa 300-400 éves lehet, s mivel valószínűleg nem egyidősek, a 15 fa évgyűrűiből akár 1000-1500 évet felölelő adatsort is létrehozhatunk” – tette hozzá a muzeológus.

A vizsgálatnál viszont az okoz majd gondot, hogy az adatsor a „levegőben lóg”, hiszen se közvetlenül előtte, se utána nincsenek adatok, amelyhez hozzá lehetne illeszteni. Viszont a jövőben kis szerencsével, ha máshol is találnak hasonló fákat, bővíthető lesz az adatsor.

 

Amíg eljutottak mai helyükre...

 

Az éppen akkor tomboló felhőszakadás ellenére, alkalmi vezetőmmel alászálltunk a víz áztatta mélységbe. A korábban látott képeknél még lenyűgözőbb látványt nyújtott a helyszín: a faóriások maradványai. Ha az ember jobban a szemébe húzta esőköpenye szemellenzőjét vagy nem emelte tekintetét a hatodik méter fölé, olyan érzése támadt a nyári eső közepén, mintha a szubtrópusi erdőben állna monszun idején. Azonnal világossá vált számomra, hogy a fosszíliákat, melyekért jöttem, nem fogom az autóm hátuljában bevinni a múzeumba, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan azt korábban elképzeltem. Erre sem az autóm, sem az alkalmi felszerelésem nem nyújtott lehetőséget, de fejemben máris körvonalazódott egy összetett kutatás elvégzése.

- írta a termeszetvilaga.hu-n megjelent cikkében később Veres János régész. 

A kutatóknak, régészeknek, a fák megőrzéséért, konzerválásáért felelős szakemberek előtt több különleges feladat állt. Alapvetően a legnagyobb problémát az jelentette, hogy sem a tartósításra, sem a szállításra nem állt rendelkezésre megfelelő technológia. A korabeli sajtó folyamatosan nyomon kísérte a mocsárciprusok sorsát. a feltárást, a szállítást, sőt, a konzerválási eljárásokról is sokat lehetett olvasni. 

A védelem biztosítása. Forrás: bnpi.hu

Az Origo szintén 2007. július 30-án írt a konzerválási problémákról:  

A sejtfalakat szilárdító, rugalmas cellulóz nagyrészt lebomlott, csak a plasztikus lignin őrződött meg. Emiatt a bányanedves állapotban felszínre került törzsek a kiszáradás közben gyorsan repedeznek, és vékony darabokra hullnak szét. A környező homok eltávolítását követően azonnal elkezdődött a fák kiszáradása. Kezdetben attól tartottak a szakemberek, hogy a fatörzseket leginkább a bányászat fenyegeti, de a kiszáradás miatti szétforgácsolódás már korábban véget vet a történetnek.

 

Végül a konzerválásra többféle technológiát is kifejlesztettek. 2011-ben egy Honti Szabolccsal készült interjúban a biológus már így nyilatkozott:

A farestaurátorunk sokat gondolkodott azon, hogyan tartósítsuk ezeket a fákat, ekkora faanyag tartósítására ugyanis a világon sehol nincs példa. Két módszer jött szóba, a svéd Vasa hajó faszerkezetének konzerválására is használt polietilén-glikolos illetve a lengyel vaskori gerendavár (Biskupin) megőrzésére alkalmazott cukros módszer. Végül a cukor mellett maradtunk, olcsó, nem környezetterhelő és bármikor visszafordítható folyamat. A műviaszos konzerválás ráadásul hosszabb ideig tart és nagyon rideggé teszi a fát, ez folyamatos probléma a Vasa hajónál is.

Jelenleg két fa ázik cukorban, egyet csak vízzel kezelünk egyet pedig a bányából hozott üledékben tartottunk, míg a nagy érdeklődés miatt múlt ősszel kivettük és az Ipolytarnócra került társaihoz hasonló műgyantás kezelésben részesítettük.

 

A bükkábrányi fák Miskolcon és Ipolytarnócon

 

img_0748.JPG

Szolyák Péter mutatja be a múzeumot a nyitást követő napokban a miskolci turisztikai szolgáltatóknak. Saját fotó. 

2013. november 20-a a miskolciak számára nevezetes dátum: ekkor nyílt meg a Herman Ottó Múzeum Pannon-tenger Múzeuma a Görgey utcában. A kiállítás interaktív formában mutatja be a Pannon-tenger, illetve Pannon-tó korát. A kiállításon játékos formában igyekeznek érthetővé tenni az átlagemberek számára szinte értelmezhetetlen időtávot, hiszen 7 millió évet repít vissza az időben. A gyerekeknek múzeumpedagógiai programokkal, míg a felnőtteknek előadásokkal segítik az ismerkedést ezzel a földtörténeti korral. 

zsofi.jpg

Vidd haza a levéllenyomatot! Saját fotó. 

Ipolytarnócon ma az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület Ősfenyő belépő látogatóközpont mellett található csarnokban lehet megtekinteni a bükkábrányi ősfákat. Itt azonban az időutazásban nem a végcél, csak a kiindulópont a 7 millió év, hiszen aki végigsétál a Geológiai tanösvényen, 23 millió éves cápafogakkal és egy 17 millió évvel ezelőtt egy vulkáni katasztrófának köszönhetően megmaradt folyóparti idillel is találkozhat: többek között az akkor élt állatok láblenyomataival, amelyeket aztán a miocén erdőben életnagyságban, illetve 4DX mozi segítségével is megcsodálhatnak. 

20170610_094645.jpg

Bükkábrányi ősfa Ipolytarnócon. Saját fotó. 

Időutazásra fel!

TIPP: a Herman Ottó Múzeum összes egysége ingyenesen látogatható Miskolc Pass Turisztikai Kártyával!

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenyturak.blog.hu/api/trackback/id/tr3112650625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Élménytúrák (nem csak) Magyarországon

Kövessen a Facebookon is!

Címkék

Alföld (1) állatkert (1) anyák napja (1) app (5) applikáció (5) Arborétum (1) attrakció (1) avas (1) Balassi (1) Balaton (1) Balatonfüred (1) barlangfürdő (1) bemutatóhely (1) bicikli (1) biciklitúra (1) Bodrogkeresztúr (1) Budapest (1) Bükk (1) bükkábrány (1) Bükkalja (1) bükkalja (1) bükkaljai kőkultúra (1) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (1) családi program (7) Császárfürdő (1) Csokonai (1) Dereszla (1) Diósgyőr (1) Diósgyőri vár (1) e-autó (1) Edelény (1) Eger (2) Egri Vár (2) elektromos autó (1) elektromos autó töltés (1) elektromos autó töltő (1) erdőbénye (1) Fátyolvízesés (1) fürdő (1) Görömböly (1) gyalogtúra (1) Harsány (1) Herman Ottó Múzeum (2) időutazás (1) Ipolytarnóc (6) Ipolytarnóci ősmaradványok (6) Jókai (1) kaptárkő (3) kaptárkövek (1) kastély (1) kerékpár (1) kerékpártúra (1) kiránduás (7) kirándulás (9) Komárom (2) könyvtár (1) közelről (1) középkor (1) Lillafüred (4) Mária-sétány (2) Mini Magyarország (1) miskolc (3) Miskolc (6) Miskolctapolca (1) mocsárciprus (4) Mozaik Múzeumtúra (1) múzeum (4) Nagykopasz-hegy (1) Nyíregyháza (1) Ódorvár (1) ősember (2) ősemberbarlang (2) ősfa (5) Oszla (1) Ottlik Géza (1) Pannon-tenger Múzeum (4) parajd (1) Párkány (2) Petőfi (1) Pince (4) Rudas fürdő (1) Sárospatak (1) Sárospataki Református Nagykönyvtár (1) sópince (1) SóstóZoo (1) Szarvas (1) Szilvásvárad (2) Szlovákia (1) Szomolya (1) tanösvény (1) tarcal (1) templom (1) Tessedik Sámuel Múzeum (1) Tokaj (1) Tokaj-hegyalja (3) Tokaji hegy (1) történelem (2) túra (8) turisztikai applikáció (4) vár (7) városnézés (6) Vasárnapi Ujság (1) Címkefelhő