Tokaj pusztulása 1890-ben...
... korabeli tudósítás a tűzvészről, ami elpusztította a várost

1890-ben óriási tűzvész pusztított Tokajban, leégett az egész város. A katasztrófa kapcsán a Vasárnapi Ujság cikket közölt, amelyben részletesen bemutatta a kisváros életét. Tokaj, amely a bora miatt mindig is az érdeklődés középpontjában volt, korábban többször is jelentetett meg cikket a Vasárnapi Ujság. 1857. június 28-án a tokaji borkészítésről jelent meg egy hosszú cikk "Mezősy László tokaji bortermelő" véleményét leírva, majd 1861. március 10-én a tokaji várról jelent meg vezércikként egy izgalmas bemutató. 1863. június 21-én pedig a tokaji vasúti híd építéséről szóló beszámolót olvashatták a lap akkori vásárlói. 

tokaja_tuzvesz_utan1890.jpg

Tokaj a tűzvész után - metszet a Vasárnapi Ujság 1890. szeptember 21-i számában

A Tokaj pusztulásáról cikket, amely 1890. szeptember 7-én jelent meg, szó szerint közöljük. A képanyagot a korábbi lapszámokból válogattuk. 

TOKAJ PUSZTULÁSA.

tokaj_1890.jpg

Metszet Tokajról a Vasárnapi Ujság 1890. szeptember 7-i számában

A hazánk különböző vidékeire az évben is súlyosan nehezedett tűzvészek csapásai között a legnagyobb az, mely Tokajt érte. Augusztus hó 25-ikén Tokaj városának legnagyobb része elhamvadt, a tűz mintegy millió forintra menő kárt okozott. A király és kormány, valamint a társadalom különböző ré­tegei siettek adakozásaikkal a tűzvész által okozott nyomort enyhíteni s külföldön is élénk érdeklődést kelt a város szerencsétlenségével szemben. A 'Times»a tokaji vész alkalmából vezérczikkben foglalkozott a magyarországi tűzvészekkel, a az okokat, a gondatlanságot, a hatósági előrelátás hiányát, elég élesen kiemelte.

Egész sereg Tokajhoz hasonló község pusztult el a jelen évben is hazánkban. Maga Tokaj városa nem valami jelentékeny hely, kivéve, hogy bora után világhírűvé vált. Lakosainak száma alig 5000, házai nagyobbrészt igénytelenek, utczái a tokaji hegy keleti tövében is a Bodrog partján rendetlenek, szemetesek, a szomszéd városoktól csak annyiban különbözők, hogy itt majdnem minden nemzetiség és hitfelekezet képviselve volt, míg a környék többi városai legalább tulnyomólag magyarajkuak. A kereskedő szellemű zsidóság, mely Tokaj lakosságának csaknem fele, nagyon élénk üzleti üzleti várossá tette a kis vidéki várost.

Tokajnak valódi nevezetessége azonban soha sem volt ez a forgalom, bár tagadhatatlan, hogy vásárai jelentékenyek, s egy pár tekintélyes gyára is van. Még az a régi vár, melynek romjai a Bodrog és Tisza összefolyásánál csak nem régiben tűntek el s mely Tokajt a magyar történelemben sokszor tette emlegetette s még az a hatalmas vasúti hid is, mely itt Tokajnál a Felföld egy részét az Alfölddel szoros összeköttetésbe hozza, sem emelték Tokaj hírnevét.

tokaj1863.jpg

A tokaji vasúti híd a Vasárnapi Ujság 1863. évfolyamában

Mindenki, ki e város nevét hallja, első sorban a páratlan borra gondol, melyet «tokaji »-nak hívnak, habár tudvalevő, hogy nemcsak e város határában termelik, sőt a legjobb termések Tarczal, Mád és Tállya határairól kerülnek. Ez a bor, különösen az asszú, méltán világhírű. Századok óta ismerik egész Európában, azontúl is s a külföldi művelt emberek egy része csak «Tokaj» nevéről ismeri hazánkat, oly annyira, hogy még nemrég egy tekintélyes német iró hízelkedni vélt magyar irótársának, midőn könyvének «Tokaj und Jókay» czímet adott.

A körülbelül 760 négyszög kilométerre tehető «Hegyalja* nevű vidéknek, mely a híres bor valódi hazája, Tokaj nem középpontja, hanem inkább végcsúcsa a nagy Alföld felé. A szőlővel köröskörül beültetett hosszúkás kúphegy, melyet nagy Tokajhegynek neveznek, közvetlenül a Tisza felé nyomul s annak eddig tulnyomólag nyugati irányát dél felé hajlítja. Itt a hajlásnál, hol a Bodrog vize az általa alkotott mocsáros lapályon keresztül törve, a Tiszába ömlik, kétségtelenül jelentékeny szerepre emelkedhetett bármely emberi telep, mint általában minden más ily kedvező fekvésű városnál észlelhetjük.

Még a tájképi szépségek is gazdagítják a hely érdekességét. A nagy vasúti hidról a Hegyalja hegyeire és szőllőire s más oldalt a bodrogközi és szabolcsi síkságokra nyílik kellemes kilátás ; a nagy Tokaj-hegy csúcsáról pedig, melyet tiszta időben a Hortobágy pusztáiról is meg lehet látni s a pőréről egy időre világhírre vergődött Tisza-Eszlár felől pedig határozottan határjelző és ismertető pont, meszsze távolra széttekinthetni. De a város élénkségét első sorban a nagy borkereskedés teremtette meg, melyhez járult régibb időben az is, hogy a Maramarosból tutajokon szállított sónak és fának itt jelentékeny raktárai voltak s ez a körülmény magyarázza meg azt is, hogy e helyen oly nagy számmal gyűlt össze a zsidóság, mely régibb időkben hazánkban a kereskedelemnek csaknem egyedüli közvetítője volt, s hogy itt van még a magyar vidéken (Budapest s Miskolcz kivételével) az egyedüli görög keleti egyház.

Déli 12 órakor tört ki a tüz aug. 25-ikén Tokajban. Egy vatta-gyár udvarán enyvet főztek és a kemenczéből kirepülő szikra gyújtotta fel a gyárat. A vatta-gyártól tüzet fogott a Vécsey-ház s innen sorra az egész utcza. A nagy mértékben dühöngő szél néhány perez alatt a város minden részébe elhordta a gyújtó üszköt; fákat, csatornákat, egész tetőzeteket szakított le s röpített a szélrózsa minden irányába.

A hihetetlen gyorsasággal terjedő tüz-, a zsúfolt építkezés-, valamint a padlásokon, udvarokon lévő nagymennyiségű széna, szalma, télire beszerzett tűzifa égése által kifejtett hő, hozzáférhetetlenné tette az oltást, és a mentést. Legtöbben csak saját és övéik életének megmentésére gondolhattak, hogy értékesebb ingóságaikat, arany, ezüstnemüt, értékpapírokat stb. megmentettek volna, arra nem volt idejük. A kiknek volt elegendő idejük, egyet-mást a pinczékbe rakhattak le, do ezek sem jártak jobban, mert a tűz a pinczékben levő holmikat sem kímélte meg. Emberek, állatok ordítva menekültek fel a hegyre, vagy ki a városból.

A. fillokszera és a 3 év előtti árviz által elpusztított városból, 50—60 ház áll még. A róm. kath., görög egyesült, görög-keleti, s izraelita templomok, városháza, nagyvendéglő, kaszinó, iskola, patikák, sok ház, melléképület, üzletek bentlevő áruikkal, fatelepek mind leégtek.

A lakosság legtöbbje hajlék- és élelem nélkül van. Még pár nap előtt jómódú emberek, kereskedők, hivatalnokok, iparosok épen csak azt menthették meg, a mi rajtok volt. — Biztosítva az óriási kárhoz képest elenyészően csekély volt. A nyomor enyhítésére gyűjtés indult meg. A szomszéd községekből kenyeret, ruhát 8 némi pénzbeli adományokat küldöttek.

A merre a szem eltekinthet, mindenfelé pusztulás szomorú képe tárul föl. Összeomlott házak, ledőlt kémények, füstölgő holmik jelzettek csak, hogy itt város volt. Ember, állat elcsigázva kiéhezve hempergett az utczákon. A jövő a lehető legkétségbeejtőbb. Szőlőtulajdonosok szőlői, kereskedőknek árui, könyvei, iparosnak szerszámai, fuvarosoknak szekerei semmisültek meg. Hogy a város megint felépüljön, régi kinézését visszanyerje, arra nem is számítanak, de a jószívű emberbarátok könyörületessége, országos gyűjtés által sok család meg lenne mentve a végpusztulástól.

A tűzvésznek egy emberélet is esett áldozatul.Kis Lőrincz szürszabó.

A király 5000 forintot adott a tokaji tüzkárosultak segélyezésére. Albrecht főherczeg 1000 forintot Simor bibornok prímás 500 frtor. A belügyminiszter a hatóságokhoz felhívást intézett, hogy a tüzkárosultak javára adományokat gyűjtsenek. Az emberi kö­nyörületesség jótékony munkájára van itt szükség, hogy a hajlék, ruha és élelem nélkül maradt szerencsétlen kárvallottak nyomorukban végkép el ne pusztuljanak.

tokaj1857.jpg

Metszet Tokajról a Vasárnapi Ujság 1857. évfolyamában

 img53.jpg

Forrás: Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis. Köszönet érte, hogy a Vasárnapi Ujság összes lapszáma ingyenesen kutatható. 

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenyturak.blog.hu/api/trackback/id/tr2813555549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Élménytúrák (nem csak) Magyarországon

Kövessen a Facebookon is!

Címkék

Alföld (1) állatkert (1) anyák napja (1) app (5) applikáció (5) Arborétum (1) attrakció (1) avas (1) Balassi (1) Balaton (1) Balatonfüred (1) barlangfürdő (1) bemutatóhely (1) bicikli (1) biciklitúra (1) Bodrogkeresztúr (1) Budapest (1) Bükk (1) bükkábrány (1) Bükkalja (1) bükkalja (1) bükkaljai kőkultúra (1) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (1) családi program (7) Császárfürdő (1) Csokonai (1) Dereszla (1) Diósgyőr (1) Diósgyőri vár (1) e-autó (1) Edelény (1) Eger (2) Egri Vár (2) elektromos autó (1) elektromos autó töltés (1) elektromos autó töltő (1) erdőbénye (1) Fátyolvízesés (1) fürdő (1) Görömböly (1) gyalogtúra (1) Harsány (1) Herman Ottó Múzeum (2) időutazás (1) Ipolytarnóc (6) Ipolytarnóci ősmaradványok (6) Jókai (1) kaptárkő (3) kaptárkövek (1) kastély (1) kerékpár (1) kerékpártúra (1) kiránduás (7) kirándulás (9) Komárom (2) könyvtár (1) közelről (1) középkor (1) Lillafüred (4) Mária-sétány (2) Mini Magyarország (1) Miskolc (6) miskolc (3) Miskolctapolca (1) mocsárciprus (4) Mozaik Múzeumtúra (1) múzeum (4) Nagykopasz-hegy (1) Nyíregyháza (1) Ódorvár (1) ősember (2) ősemberbarlang (2) ősfa (5) Oszla (1) Ottlik Géza (1) Pannon-tenger Múzeum (4) parajd (1) Párkány (2) Petőfi (1) Pince (4) Rudas fürdő (1) Sárospatak (1) Sárospataki Református Nagykönyvtár (1) sópince (1) SóstóZoo (1) Szarvas (1) Szilvásvárad (2) Szlovákia (1) Szomolya (1) tanösvény (1) tarcal (1) templom (1) Tessedik Sámuel Múzeum (1) Tokaj (1) Tokaj-hegyalja (3) Tokaji hegy (1) történelem (2) túra (8) turisztikai applikáció (4) vár (7) városnézés (6) Vasárnapi Ujság (1) Címkefelhő