FAz UNESCO 2002-ben vette fel a világörökségi listára kultúrtáj kategóriában Magyarország egyik legismertebb borvidékét. A kulturális örökségek között számon tartott kultúrtájak az ember és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki, együttműködve a természettel, de emberkéz alkotta őket.
A Tisza és Bodrog folyók által határolt terület közel 90 km hosszú, szőlő- és borkultúrája világszerte ismert. A terület szépsége Petőfit is magával ragadta, utazásáról így számol be Kerényi Frigyeshez írt úti levelében:
Szebbnél-szebb tájakon járok, barátom; ma a Hegyalján jöttem keresztül. Szerencsnél legszebb a kilátás. Délre hosszu rónaság le egészen a Tiszáig; keletre az egykori tűzokádó, a tokaji hegy, mely magában áll, mint a hadsereg előtt a vezér, ott áll magas fejével, kék köpönyegben, komoly méltósággal, tövében Tarcal városa. Éjszakra a többi hegyaljai hegyek hosszu sorban; alattok Tálya és Mád. E városokban laknak, e hegyeken az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackba zárt aranyszinű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem siralom völgye, mint a vallás tartja. Lelkesedve néztem jobbra, balra, előre, hátra; úgy neki lelkesedtem, mintha én ittam volna ki a legékesebben szóló apostolt. Az idő is gyönyörű volt; felhőtlen, verőfényes, derült nyári reggel…
Tokaj-Hegyalja a török előrenyomulással vette át a Szerémség szerepét, és vált királyok által is szeretett és elismert bortermelő vidékké. Ki ne ismerné például XIV. Lajos francia király híressé vált mondását: „Ez a királyok bora és a borok királya”?
Az aszú bor méltán világhírű, előállítása különleges folyamatot igényel. Az aszú szó a szőlőszemek aszalódására utal, a zsugorodás oka, a „nemes rothadásnak” nevezett penész, a Botrytis cinerea. A gomba spórái behatolnak a gyümölcsbe, megfelelő körülmények között a szőlő cukortartalmát növelik, miközben nedvességtartalma csökken. Ez az aszúsodási folyamat azonban rendkívül sérülékeny, így bizony nem mindegy, hogy a gomba mikor támadja meg a szőlőt. Tokaj-Hegyalja különleges mikroklímájának köszönhetően adottak azok a feltételek, melyek elősegítik az aszúsodási folyamatot, így évről évre szüretelhetőek az aszúborhoz szükséges barnás, zsugorodott szőlőszemek.
Tokaj-Hegyalja a világ első zárt borvidéke, egy 1737-ben született királyi rendelet sorolja fel azon településeket, melyek ide tartoznak, ma a borvidék 27 települést foglal magába.
A világörökségi terület "magterülete" 9 települést (Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tállya, Tarcal, Tokaj), a teljes világörökségi terület (védőövezettel együtt) 6 világörökségi objektumot (Ungvári pincék (Sátoraljaújhely), Rákóczi pince (Sárospatak), Gombos-hegyi pincesor (Hercegkút), Kőporosi pincesor (Hercegkút), Oremus pincék (Tolcsva), Tolcsvai Bormúzeum pincéi (Tolcsva)) foglal magába.
Irány Hercegkút!
A település 1750-ben Mária Terézia uralkodásának idején jött létre. A helység első lakói a Fekete-erdő vidékéről és a dél-badeni területekről érkező sváb telepesek voltak, akik a jobb sors reményében indultak el új hazájukba.
A település alapításáról fennmaradt az 1750. augusztus 15-én kelt német nyelvű „Telepítvényi levél” is. Területének kijelölésekor az egyik szempont a meglévő szőlőterületek közelsége volt, mivel az uradalomnak elsősorban szőlőmunkásokra volt szüksége. Ennek eredményeként eshetett a választás arra területre, amelyet a Gombos-hegy, a Pogány-kút és a Kőporos nevű szőlőhegyek, valamint a Hotyka-patak határolnak.
A terület tulajdonosa, idősebb herceg Trautson Lipót Donát a Rákóczi-szabadságharc idején, 1709-ben kapta meg Rákóczi birtokainak egy részeként a mai Hercegkút területét. Számos címet viselt, többek között császári-királyi tanácsos, császári-királyi kamarás, örökös udvarmester, az Aranygyapjas -rend lovagja volt. A birodalmi hercegi rangot 1711-ben nyerte el. 1724-ben apja halálát követően az uradalmat fia, Trautson János Vilmos örökölte, aki a birtokot elhanyagolt állapotban találta. 1746-ban felfogadta báró Dujardin Károlyt az uradalom felügyeletére és gazdasági fellendítésére. Ő volt az, aki a területre 1750-ben sváb telepeseket telepített és létrehozta Trautsonfalvát, a település nevében is megemlékezve a hercegi családról.
A második világháborút követő kitelepítések megtizedelték a sváb lakosságot, azonban Hercegkút mai napig büszke gyökereire, hagyományaira, őrzi sváb múltját. Ennek állít emléket a település Kossuth utcán található tájháza is, melynek egyik ékessége egy 1900-ból származó festett menyasszonyi láda, illetve egy 1875. évben készült bölcső.
Hercegkút két híres pincesora közül a Gombos-hegyi a falu délkeleti, míg a Kőporosi az északnyugati részén fekszik. Tokaj-Hegyalján ilyen egységes kinézetű, emeletes pincesorokkal máshol nem találkozhatunk. A két pincesoron összesen majdnem 200 pincét találunk. Általánosságban elmondható, hogy a kőporosi pincék kisebbek és rövidebbek, egy- esetleg kétágúak, ezzel szemben a Gombos-hegyiek nagyobbak és bizony akad közöttük akár háromágú pince is.
A pincebejáratok mindkét helyen hasonlóak, háromszög alakúak, tetejüket pedig fű fedi.
Érdemes egy nagyobb sétát tenni a pincesorok környékén, a Gombos-hegyen 2004-ben épült a 14 stációs Kálvária, a domb tetejére felkapaszkodva pedig a gyönyörű, 2009-ben felszentelt Feltámadás kápolnája épületét csodálhatjuk meg, aminek tetejéről páratlan látvány tárul a szemünk elé.
A Kőporosi pincesoron jött létre a Borpavilon, amely egy igazi élménypontként várja a látogatókat. Kialakításakor fontos szempont volt, hogy a helyi termelők igényeit éppúgy kiszolgálja, mint a pincesorra érkező túrázókat, családokat.
Tokaj-Hegyalján az ősz a szüreti időszakról szól, de a szőlő szeretete, a hagyományok tisztelete, a páratlan természeti környezet minden évszakban elvarázsolja a látogatót.
Fotók: Kovács Dániel
A projekt a GINOP-7.1.9-17-2018-00025 Élménypontok létesítése Tokaj-Hegyalján (Szegi, Erdőbénye, Hercegkút) című pályázat keretében valósult meg.