Misztikus, különleges, titokzatos képződmények, amelyek keletkezése homályba veszett. Voltak, akik urnatartó síremlékként, voltak, aki méhészkedéshez köthető kaptárként, mások honfoglalás-kori áldozatbemutató helyként írtak róluk - valódi rendeltetésük azonban mindmáig nem derült ki. Ezek a bükkaljai kaptárkövek. 

Kaptárkövek Szomolyánál. Saját fotó

A Bükkalján nagyrészt Cserépváralján és Szomolya környékén, Sirok, Egerbakta, Egerszalók, Ostoros, Noszvaj, Bogács, Cserépfalu, Tibolddaróc és Kács határában találhatóak ezek a különleges kövek. A furcsa formájú sziklakúpokba átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkéket faragtak, amelyek rendeltetése mindmáig vitatott. Bükkalján jelenleg 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet tartanak számon, a sziklaalakzatokon pedig 479 fülkét számoltak össze. A történelem évszázadai rányomták bélyegüket ezekre a sajátos képződményekre, pedig már a 19. sázad végén felhívták a figyelmet a megóvásukra. 

A kaptárkövek 1891-ben. Forrás: Archeológiai Értesítő. 

Az Archeológiai Értesítő 1891-es számában egy hosszas cikk jelent meg a Bükkalja kaptárköveiről Bartalus Gyula tollából, ahol a szomolyai kaptárkövekről így írt: 

"Szomolyán a kaptárkövek, királyszéke és még több ilyen emlékszerű kő látható, sajnos, hogy a pajkos lovász suhanczok vad kedvtelésből összerongálják, több le is van már döntögetve."

Kaptárkövek Szomolya határában. Saját fotó

Ugyan a kaptárkövek eredeti funkciója nem ismert, tény, hogy az 1930-as években közvetlenül a szomoylai kaptárkövek közelében is ősember leleteket találtak. Erről a Magyarság című lap 1933. évi decemberi száma számolt be: 

Ugyanezen kaptárkövekről a Turisták Lapjában 1934-ben így írt Kolacskovszky Lajos: 

"Szomolyán a „Királyszéke" remek gyűjteménye a faragott pogányköveknek. Királyszékének az Istvánberki parttal átellenében a Vásároshegy (266 m) egyik  sziklás nyúlványát nevezik. A fák közt roppant kösiivegeket, rombadölt körbástyákat, hatalmas kőkunyhókat, urnaféléket, sisakokat, egymásnak dűlt kőhasábokat láthatni; utóbbiból talán kandalló akart lenni. A szikla itt csodálatosan ért az alakoskodáshoz, szemfényvesztéshez. Ugyanaz a szirt, egy bizonyos helyről nézve, roppant plutói koronához hasonlít, ellenkező oldalról viszont ódon templomromnak látszik. Néhány komor szikla egyrakáson fantasztikus virágvázája 3—4 eredeti fának. És mind tele fülkékkel,vakablakokkal. Csak úgy — kutyafuttában — hetven és egynéhány vakablakot olvastam meg."

 A 20. század folyamán számos ismeretterjesztő és tudományos cikk jelent meg a kaptárkövekről, a kutatásuk folyamatos.

A szomolyai kaptárkövek 1934-ben. Forrás: Turisták Lapja

Szomolyán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nemrégiben adta át a nagyközönségnek a szomolyai kaptárkő bemutatóhelyet, ahol a kövekhez kapcsolódva számos érdekességet is megtudhatunk a táj történetéről. 

Az egyik kaptárkő. Saját fotó.

Kaptárkövek. Saját fotó.

A szomolyai kaptárkő bemutatóhelyen esőbeálló, csúszásmentes lépcső és a kaptárköveket részletesen bemutató tanösvény várja a vendégeket. Saját fotó. 

Látvány a szomolyai kaptárkő bemutatóhely bejáratától, háttérben a Mátrával. Saját fotó.