Beköszöntött az ősz, hűvösebbre fordul az idő - ilyenkor különösen érdemes felkerekedni és ellátogatni Tokaj-Hegyaljára!
Tokaj-Hegyalja hazánk egyetlen olyan borvidéke, mely felkerült az UNESCO Világörökségi listára, kultúrtáj kategóriában. Az itt készülő aszú bor, a szőlőművelési hagyományok a világon egyedülállóak.
Az abaújszántói és sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy által bezárt terület a világ első zárt borvidékeként ismert. Egy 1737-ben született királyi rendelet sorolja fel azon településeket, melyek ide tartoznak, a borvidék 27 települést foglal magába.
Ezen 27 település egyike mai úticélunk, Szegi.
Történelem a Bodrog folyó partján
A 300 lelkes település a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál, a Bodrog folyó jobb partján fekszik, nem messze a tiszai betorkolásától. A gyönyörű, nyáron hűvös árnyatadó folyópart, szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett, napsütéses domboldalak, a természetben megbúvó házak fogadják az ideérkezőket.
Tokaj-Hegyalján a régészeti kutatások tanúsága szerint már a Honfoglalást megelőző időkben is virágzó szőlőtermesztő kultúra alakult ki, de számos kőkori és bronzkori lelet bizonyítja, hogy a terület már az őskorban is lakott volt.
A falu első írásos említése 1327-ből származik, mely Zeghy néven említi a települést.
Földrajzi fekvése miatt fontos szerepe volt a kereskedelemben, ugyanis a területen haladt át a Lengyelország felé vezető kassai borút is. 1606-ban még városként említik a történeti források, azonban a török csapatok előrenyomulásával, a 18.századra a terület fokozatosan elnéptelenedik. A történelem során többször hozzácsatolják Bodrogkisfaludhoz, az 1700-as évektől csaknem 200 esztendőn keresztül tartozik szomszédjához, majd egy rövid időre újra önálló település, de véglegesen csak 1991-ben kapja vissza „szabadságát”.
A település utcáin járva érdemes megcsodálni a 1994-ben épült római katolikus templomot. Üvegablakait, melyek a négy evangelistát ábrázolják, Incze Mózes festőművész készítette.
A templom mellett az Alkotmány út több érdekességet is tartogat. Ezen az úton található egy helyi riolittufából készült 1848-49-es emlékmű, emléket állítva a Szegi és Bodrogkisfalud határában kivívott győztes ütközetnek, melyet a történelem Bodrogkeresztúri csata néven említ.
Sétánk fáradalmait a fából készült Puttyonyos szobor tövében pihenhetjük ki. A puttyonyszám fontos fokmérője az aszúnak Tokaj-Hegyalján, azt mutatja meg, hogy a kb. 25 kg töppedt aszúszemet tartalmazó „puttonyból” hányat kevernek egy-egy gönci hordó musthoz, ami hagyományosan 136 liter. Minél magasabb a puttonyszám, jellemzően annál magasabb minőséggel és nagyobb édességgel rendelkezik a bor.
Vár-hegy, a tündérek otthona
Aki egy picit nagyobb sétára vágyik, annak a irány a Vár-hegy! Ha szerencsés, még talán tündéreket is láthat. A helyi szájhagyomány szerint ugyanis a területen tündérek éltek egykor, kik idejük nagy részét labdázással töltötték. Olykor a labda leesett, a tündérek pedig bánatukban sírva fakadtak, ezekből a könnycseppekből jött létre a Bodrog. A 292 méter tengerszint feletti magasságon található hegyen ha tündéreket esetleg nem is, egy bronzkori földvár maradványait megcsodálhatjuk.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Természetvédelmi Terület számos védett növény és állat otthona, találkozhatunk imádkozó sáskával, az erdei hangyalesővel, a meleg sziklákon sütkérező fali gyíkot is megpillanthatunk. A védett pillangófajok közül előfordul a területen a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) és a kardoslepke
Aktívan a Bodrogon
A lassan folyó Bodrog kezdő, kevésbé jártas vízitúrázóknak is ajánlott. Egy -egy túra során fontos megállóhely a Szegi Vízturisztikai Bázis, a 11. folyamkilométernél, sátrazási lehetőség vagy akár fedett szállás, pihenőhelyekkel várja a túrázókat. Szegi közigazgatási területének keleti és déli része a Bodrogzug árterébe nyúlik. A Bodrogzug Tájvédelmi Körzet hazánkban, sőt egész Európában is egyedülálló. Magyarországon ez az egyetlen olyan terület, melyet a tavaszi áradáskor mindig elönt a víz.
A Tisza és Bodrog folyók által határolt terület jelentőségét jól mutatja, hogy 1989-ben felkerült a nemzetközi Ramsari területek listájára, mint fokozott jelentőségű vízimadár élőhely. A területen fészkel a rejtőzködő életmódot folytató haris, több réce- és gázlómadárfaj, de megfigyelhetjük a magyar természetvédelem jelképét, az elegáns megjelenésű nagykócsagot is.
A folyót őszi reggeleken ezüstös ködfátyol rejti el a szem elől. Ezt a páratlan jelenséget is megfigyelhetik, akik felkeresik a Bodrog parton található Élménypontot, a Ködfátyol teraszt.
A projekt a GINOP-7.1.9-17-2018-00025 Élménypontok létesítése Tokaj-Hegyalján (Szegi, Erdőbénye, Hercegkút) című pályázat keretében valósult meg.
