Fenntartható turizmuson innen, tömegturizmuson túl

Az elmúlt egy év többségében home office-ban telt, megspékelve több-kevesebb home school-lal. A korábban megváltott repülőjegy sokaknak lapul a fiókban felhasználatlanul, immár voucher formájában. A hosszú, négy fal között töltött napok után a kalandor családok tagjai nem külföldi utazásokat ajándékoznak egymásnak név- és születésnapra, vagy karácsonyra. Helyette egy reggel nyolctól este nyolcig – a kijárási tilalom kezdő órájáig – tartó élményprogrammal lepik meg egymást, amit közösen töltenek el a természetben, nem messze a lakóhelyüktől. A vírus rövid pórázon tartja a turistákat. Mi pedig ehhez alkalmazkodva minél kevesebb utazásra fordított idővel szeretnénk minél szebb helyekre eljutni.

A családoknak pedig fel sem kell csapnia a turistatérképet, csak felmenni a közösségi médiára, ami ontja a tippeket magánszemélyektől és a turizmus erre a felületre szorult szolgáltatóitól. Itt szinte naponta jelennek meg fotók, cikkek és blogbejegyzések a nógrádi Felsőtolt felett emelt „kéz-kilátóról”.

kez_kilato.jpg

Nekem Isten tenyere jut eszembe róla, amiben megpihenve, az alatta elterülő csendes táj végtelenjébe veszve a vándor testileg-lelkileg töltekezni tud. Olyan helyen emelték, ahol korábban csak a madár, és a kéktúrázó járt. Meg legfeljebb a helyiek. A hozzá vezető turistaösvényeket alig egy év alatt taposta ki szélesre az a sok-sok ember, akik – sokszor nem is túra-, hanem utcai cipőben – kapaszkodtak fel a hegytetőre.

kez-kilato_taj.jpg

Felsőtoldon korábban egy hónap alatt is alig haladt át annyi autó, amennyi most egy-egy hétvégi napon érkezik a faluba a kéz-kilátó miatt. Az emberek jönnek, látnak, mennek. Benéznek még a szomszédos Hollókőre. A tájékozottabbak, talán még Kozárdra is. De aztán igyekeznek vissza Budapestre, Egerbe, Miskolcra, vagy még messzebbre. Azt hiszem kimondható, hogy Felsőtoldon megszületőben van a túlturizmus.

A vidék iránti érdeklődés a helyiek részéről örömteli. Büszkék, hogy végre a messziről jött ember is felfigyelt erre a különleges, egyedi adottságú természeti környezetre, és értékeli azt. De kevesen tudják – és éppen ezért kevesen fedezik fel –, hogy ez a gyönyörű, rejtőzködő értékekkel teli palóc tájegység eltart Mátraverebély-Szentkútig, Somoskőújfaluig vagy éppen Ipolytarnócig, amelyek mindegyik látványossága legalább ekkora rácsodálkozásra adna okot a kirándulóknak, mint Felsőtoldon a kéz-kilátó.

szecseny.jpg

A híres palóc vendégszeretet húrjait pengetni máshol is lehet. Sőt úgy játszik igazán turistaszíveknek szóló dallamot. A nagyobb nógrádi kört megtenni az élménydömpingen túl azért is érdemes, mert ha minden turista Felsőtold dombjait tapossa, és a tömeg nem oszlik el nagyobb területen, akkor a palócföldnek ezen a zsebkendőnyi területén az ökológiai lábnyom elhatalmasodik.

A kéz-kilátó népszerűségéről eszembe jut a Norvégiában található Trolltunga sziklanyelv példája. A 1100 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Ringedalsvatnet tó fölé 700 méter magasan benyúló kiszögeléshez 2018-ban 90 ezer turista mászott fel. Egy évtizeddel korábban csupán kb. ezren kapaszkodtak fel ide. De a természetben élő norvégok nem morgolódtak és sopánkodtak, hanem a lehető legokosabb módszerekkel igyekeztek minimalizálni a károkat – az instagramozók mindent elöntő hadától kezdve a szemetelésen és az emberi ürülék problémáján át egészen a talajerodációhoz vezető, többszörösen kitaposott és szélesített turistautak tényéig. A helyzet teremtette kihívásokhoz új ökoturizmus-barát megoldásokat találtak ki.   

trolltung_emilie_knutssona.jpg

Fotó: Emilie Knutsson_www.travelsbyknutte.com

Mert ha valakik, hát a friluftsliv (szabadban élni) „génjét” magában hordozó norvégok tudják, hogy a természet a turizmusban egy felbecsülhetetlen értékű árucikk. Mindent meg kell tennünk a védelme érdekében. De hogyan, ha közben a turista, a vendég olyan élményeket keres, amik egyediek, amik felpörgetik, amiknek az adrenalin-lökete akkora, hogy még hetekkel később is csillogó szemmel és lehengerlő hévvel képes ajánlani a barátainak, és amiket egyre növekvő tömegek látogatnak a közösségi oldalak gyors bevonzása miatt? És a felsorolásból még ki is hagytam, hogy amikre persze vállalkozások és szolgáltatások épülnek, amik magukkal vonzzák az infrastrukturális fejlesztéseket. De okos tervezés és érzékenyített turisták mellett ez egy járható út lehet a fenntarthatóság elvét is figyelembe véve. Mert minden „WoW”, „enjoy” és „amazing” beruházásnak létjogosultsága van a mai turisztikai piacon. Csak pontosan kell célozni annak helyét, hogy az épített és természet adta élmény kiegészítsék egymást.

A norvégok mindig az alapoktól indulnak, ha fenntartható turizmusról van szó. Hívjuk most őket a „hét törpének”. Mert bár kicsinek tűnnek, mégis nagyon fontos és hasznos a jelenlétük. Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vétele a norvég turistáknak nemhogy rutinjukká vált az utazásaik tervezésekor és kivitelezésekor, hanem teljesen természetessé. A szolgáltatók pedig már szinte abba „születtek” bele, hogy ezeket teljesíteni nem kötelesség, hanem saját érdek.

Az fenntarthatóságot szem előtt tartó szolgáltató

  1. energiatakarékos villanykörtét,
  2. tisztítható, fertőtleníthető vászontörölközőt,
  3. környezetbarát tisztítószereket, valamint
  4. víztakarékos wc tartályt és zuhanyfejet használ;
  5. helyi termelőtől szerzi be az alapanyagokat;
  6. figyel az újrafelhasználás lehetőségeire; és
  7. komposztálja a szolgáltatásban termelődő szerves hulladékot.

Egész egyszerűen azért teszi mindezt, mert a norvég turistának igénye van arra, hogy ami otthonában a természet és környezetvédelmet szolgálja, azt megkapja a pihenése, kalandkeresése során is.

A norvég turizmus fejlesztői és szereplői figyeltek arra, hogy egy-egy új attrakció bevezetésénél mik a látogatói igények, és arra építették a kiszolgálást. Például megfigyelték, hogy melyik utat tapossák ki leginkább a látnivalóhoz menet a turisták, és praktikusan annak mentén tábláztak, jelöltek. A turisztikailag jelentős gócpontokon pedig a közösségi- és kerékpárturizmust fejlesztik folyamatosan.

visitnorway_1.jpg

Figyeltek arra, ha valami újat hoznak létre, építkeznek, akkor az GreenBuilding legyen. Követve a zöld építészet környezetkímélő szemléleteit: a jobb energiahatékonyságot és az alacsony energiafogyasztást, valamint a környezeti szempontok mellett a használó jólétét. Norvégiában egyre több a LEED, BREEAM és WELL minősítéssel bíró, turizmust kiszolgáló épület.

A norvég modell szerint működő vállalkozások promotálják a helyi ételt és kultúrát. A vendéglátó- és szálláshelyek öko-hatékony beszállítókkal dolgozzunk együtt. Nemcsak az élelmiszer beszerzésénél figyelnek arra, hogy az helyi, bio vagy állatjóléti szempontból is rendben legyen, hanem például a helyiségek berendezésénél és egyéb kellékek esetében is környezettudatosan választanak. Valamint a programszervezésnél is törekednek arra, hogy a helyi kultúrába belesimuljon a turista és ne felforgassa azt. A vendéglátók saját bevallásuk szerint először azt érezték, hogy kiárusítják a közösségüket, ha nagyon bevonják őket a kultúrájukba. Aztán rájöttek, hogy csak megközelítés és tálalás kérdése: ha hagyják átélni a népcsoport, a tájegység sajátosságait, akkor a turisták is őrzőivé, átörökítőivé válnak a megtapasztalt értékeknek.

Ez a szemlélet vár ránk is, ez lenne az optimális azon az úton, ami egyaránt figyelembe veszi az emberek kiapadhatatlan kalandvágyát és a klímasemlegesség jelentőségét. Mikor lépjünk rá mi is erre az ösvényre, és mikor szélesítjük úttá? Mikor alakítsunk a szemléletünkön, a turizmuson, ha nem akkor, amikor nemcsak a lelkiismeretünk, de a járványügyi helyzet is erre kényszerít minket? Szerintem a válasz egyértelmű: MOST!

 

Hirdetés

Kövessen a Facebookon is!

Címkék

akadálymentes (1) Alföld (1) állatkert (1) anyák napja (1) app (5) applikáció (5) Arborétum (1) attrakció (1) avas (1) Balassi (1) Balaton (1) Balatonfüred (1) barlangfürdő (1) bemutatóhely (1) bicikli (1) biciklitúra (1) Bodrog (2) Bodrogkeresztúr (1) Borok (1) Bortúra (1) Budapest (1) Bükk (2) bükkábrány (1) bükkalja (1) Bükkalja (1) bükkaljai kőkultúra (1) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (1) családi program (12) Császárfürdő (1) Csokonai (1) DámPont (1) Dám Pont (1) Dereszla (1) digitális detoxikálás (1) Diósgyőr (2) Diósgyőri vár (2) Dunamente (1) e-autó (1) ecoturizmus (1) Edelény (1) Eger (2) Egri Vár (2) elektromos autó (1) elektromos autó töltés (1) elektromos autó töltő (1) erdőbénye (2) Erdőbénye (2) Fátyolvízesés (1) fenntartható turizmus (6) fürdő (2) Görömböly (1) gyalogtúra (3) Harsány (1) Hercegkút (3) Herman Ottó Múzeum (2) Hollókő (1) hotel (1) hozzáférhető turizmus (1) időutazás (1) Ipolytarnóc (8) Ipolytarnóci ősmaradványok (8) Jókai (1) kaptárkő (3) kaptárkövek (1) kastély (1) képtár (1) kerékpár (1) kerékpártúra (3) kilátó (1) kiránduás (12) kirándulás (24) kirándulások (24) Komárom (2) könyvtár (1) környezettudatos turizmus (1) környezetvédelem (1) közelről (1) középkor (1) Látogatóközpont (2) legendák (3) lélektúrák (13) Lillafüred (4) Mária-sétány (2) mese (1) mesék (1) Mini Magyarország (1) Miskolc (6) miskolc (3) Miskolctapolca (1) mocsárciprus (6) Mozaik Múzeumtúra (1) múzeum (7) Nagykopasz-hegy (1) Nógrád (2) Nógrád megye (2) Novohrad-Nógrád Geopark (1) Nyíregyháza (1) Ódorvár (1) ökoturizmus (5) ősember (3) ősemberbarlang (3) ősfa (7) Oszla (1) ötletek (1) Ottlik Géza (1) palóc (1) Pannon-tenger Múzeum (4) parajd (1) Párkány (3) Petőfi (1) Pince (9) romantika (1) Rudas fürdő (1) Sárospatak (2) Sárospataki Református Nagykönyvtár (1) sópince (1) SóstóZoo (1) Szarvas (1) Szegi (3) szerelem (1) Szilvásvárad (2) Szlovákia (1) Szomolya (1) Tamási (2) tanösvény (4) tarcal (1) templom (1) Tessedik Sámuel Múzeum (1) tippek (2) Tokaj (7) Tokaj-hegyalja (11) Tokaji hegy (1) történelem (9) tudatos turizmus (1) tündér (1) tündérek (1) túra (16) turisztikai applikáció (4) turizmus (1) UNESCO (3) vándorlások (15) vár (10) várhegy (1) városnézés (8) Vasárnapi Ujság (1) Világörökség (3) visittamási (1) vulkán (1) wellness (2) Zemplén (2) Zempléni-hegység (2) Címkefelhő

Impresszum

Az oldalt az InnoTime Hungary Kft működteti. 

Rólunk: www.innotime-hungary.com

süti beállítások módosítása