Őszi barangolások, túrák, szüret, kádármesterség bemutatók - megmutatjuk, szerintünk miért érdemes egy hétvégét idén ősszel Erdőbényén tölteni.
Szepsi Laczkó Máté emlékezete
A hagyomány szerint az első aszúbor elkészítése az Erdőbényén élő Szepsi Laczkó Máté nevéhez fűződik, aki a 17.század első felében, mint Lóránttfy Zsuzsanna udvari lelkésze tevékenykedett.
Az aszú bor méltán világhírű, maga XV. Lajos „a királyok bora, a borok királya” igen megtisztelő titulussal illette. A bor előállítása különleges folyamatot igényel. Az aszú szó a szőlő szemek aszalódására utal, a zsugorodás oka, a „nemes rothadásnak” nevezett penész, a Botrytis cinerea. A gomba spórái behatolnak a gyümölcsbe, megfelelő körülmények között a szőlő cukortartalmát növelik,miközben nedvességtartalma csökken. Nem mindegy azonban, hogy a gomba mikor támadja meg a szőlőt, Tokaj-Hegyalja különleges mikroklímájának köszönhetően adottak azok a feltételek, melyek elősegítik az aszúsodási folyamatot, így évről évre szüretelhetőek az aszú borhoz szükséges szép, barnás, zsugorodott szőlőszemek. A zsugorodott szemeket szüret kezdetekor kézzel kell a fürtből kicsipegetni, melyeket egykor fából készült puttonyba gyűjtöttek. Az aszú annyi puttonyos, ahány faputtony aszúszemet áztattak egy gönci hordónyi borban.
A különleges bor és Tokaj-Hegyalja szoros kapcsolata előtt tisztelegve, évről-évre megmérettetnek a legjobb aszúk. Nincs lesz ez idén sem másként, a rangos borverseny helyszíne a Szepsi Laczkó Máté emlékház. A falu központjában elhelyezkedő épületben megismerkedhetünk Tokaj-Hegyalja kulturális hagyományaival, népi mesterségeinek eszközeitvel.
Kádárok nyomában
„Ha valaki Erdőbényén egy fát elhajint, az vagy kádárt üt, vagy kőfaragót" tartja a helyi mondás.
A környék bányáinak bezárásával sajnos a település kőfaragói mára eltűntek, kádárokat azonban ma is találunk a faluban.
A fa tárolókat készítő mesterekre a magyar nyelv három szót is használ, bodnár, pintér, kádár.
A kádár általában keményfából készít kádat és hordót. Tokaj-Hegyalján igen fontos szerepük volt, ugyanis a termelő a hordóval együtt adta el borát, mustját a zsidó és görög kereskedőknek, így minden esztendőben új hordóra volt szüksége.
A falu méltán büszke a kádárok hagyományaira, emlékezetére. Az Aszú Ünnepre látogatók tanúi lehetnek egy Magyarországon egyedülálló élménynek, a kádártáncnak. Ez a fajta mesterségtánc csak Erdőbényén ismert, valószínűleg német hatásra honosodhatott meg, onnan hozták haza a külhonba látogató mesterlegények. A táncot öt táncos és egy pohárforgató adja elő, hordóabroncsokkal a kezükben a hordó elkészítésének fázisait mutatva be. A tánc záró része egy mutatvánnyal is felér, ugyanis a pohárforgató egy abroncsból készült kengyelben úgy forgatja a pohár bort, hogy az nem ömlik ki!
A kádárhagyományok előtt tisztelegve élménypontként újult meg a Kádárház, a település egyik legforgalmasabb részén a Kossuth út és a Mátyás király utca sarkán. Az épület a mesterség eszközeit, hagyományait, művelőit mutatja be. Az alkotók igazi közösségi térnek szánják, a későbbiekben a ház szakmai rendezvények, workshopok helyszíne lesz. 
Erdőbénye nemcsak kulturális és gasztronómiai hagyományairól ismert, hanem gyönyörű természeti környezetéről is. A táj különös egyvelege Tokaj-Hegyaljának és a Zempléni hegységnek. Érdemes hát bakancsot húzni ősszel is, és felfedezni a környékét.
Aranyosi-völgy
Ha valaki hosszabb túrára vállalkozna, annak érdemes felkeresnie az Aranyosi-völgyet, mely 15 km hosszan kanyarogva köti össze Abaújszántót Erdőbényével. Ha Abaújszántóig nem is, de az Erdész-forrás pihenőig érdemes elsétálni, ami megközelítőleg 8 km-re található Erdőbényétől. A forrás vize iható, kellemes pihenőhely van a területen kialakítva, pihenés közben a vándor pedig elmerenghet az Erdő fohászának sorain.
A terület flórája igen gazdag, utunk során bokorerdőket, melegkedvelő-tölgyeseket, zárt sziklagyepeket is megfigyelhetünk. Jelentős védett növényfajaink közül megtalálható itt a magyar nőszirom, leánykökörcsin, tavaszi hérics, nagy pacsirtafű, nagyezerjófű, agárkosbor.
Utunk átvezet az Erdőbényei Fás Legelő Természetvédelmi Területen, mely 1990-ben létesült és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik. Létestésének célja, hogy megőrizze a ma már egyre ritkább fás legelő tájképi értékeit, a Zemplénben ez az egyetlen megmaradt ilyen terület. A közelben működő andezitbánya adta egykor a szinte soha el nem kopó kockaköveket.
Bánya tó
A település déli részén a 230 méter tengerszint feletti magasságú Mulató-hegy lábánál található tavat, a helyiek egyszerűen csak tengerszemnek nevezik.
Kialakulása mesterséges folyamat következménye. A terület igen jelentős ásvány és kőzettani szempontból, itt fedezték fel a mauritzit nevű ásványt, de a terület gazdag andezitben is. Andezitbányáját 1925-ben nyitották meg, ahol kezdetben kézzel majd robbantással fejtettek. A bányát két szinten művelték, 1983-ban a Hubertusznak nevezett kőfejtőt vízproblémák miatt kénytelenek voltak bezárni, a 2000-es években egy rövid időre újranyitották, de ma már csak a meddőt hordják el időszakonként. A felhagyott bánya bányaudvarát tölti ki maga a tó. A felső szintre ösvény vezet fel, aki a kőzet szerelmese, annak érdemes felkaptatnia. A tóban ponty és harcsa is van, így a horgászok is előszeretettel keresik fel.
A projekt a GINOP-7.1.9-17-2018-00025 Élménypontok létesítése Tokaj-Hegyalján (Szegi, Erdőbénye, Hercegkút) című pályázat keretében valósult meg.
