„Jó időben egyetlen hegyet láthatni a Nyírségből. Ez a tokaji Kopasz, amely mint egy jóságos teremtmény, elszökött a zordon hegyatyafiak közül, hogy kedvébe járjon az alföldi magyaroknak, akik egyébként sohasem látnak hegyet.”- írta Krúdy Gyula. Kislány koromban magam is sokszor rácsodálkoztam a Bükk lábától jól látható, a messziben magasodó tokaji Nagykopasz-hegyre. Öntudatlanul megéreztem azt a misztikumot, amely évezredek óta áthatja az emberek kapcsolatát a hegyekhez. Felnőve ennek a különleges kapcsolatnak a mese- és mondavilágát is tanulmányoztam, elbűvöltek a bájos, általában tündéreket, boszorkányokat és óriásokat megidéző történetek, amit az ember és a táj viszonya formált, alakított évszázadokon keresztül. Az alábbi misztikus hegyes helyeket tavasztól késő őszig bármikor érdemes felkeresni, így a hűvösebb nyári napokra is kiváló programot kínálnak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
1. "E-hegyeken laknak az öröm istenei" - Tokaj és környéke
Egy hely, amelyet bora nemzetközi hírűvé tett, azonban hűvös pincéin és az egyre-másra kínált dűlőtúrákon és borkóstolókon túl sokkal többet kínál a családoknak és baráti társaságok számára is.
A Nagykopasz-hegy. Saját fotó.
Tokaj-Hegyalja felfedezését érdekes módon érdemes már Miskolcon elkezdeni, a Pannon-tenger Múzeumban. Az interaktív kiállításon nemcsak felébreszthetjük a Nagykopasz-hegy ma alvó vulkánját a gyerekek nagy örömére, de a kiállítás segít megérteni a terület keletkezését is.
A Nagykopasz-hegy működés közben a Pannon-tenger Múzeumban
A borvidékre érve azonnal megértjük, hogy a térség lakossága miért is viseltetik évszázadok óta csodálattal a környezete iránt. Csodálattal, de egyben alázattal: a helyi mesék szerint a Tiszában, a Bodrogban és a Nagykopasz-hegyen tündérek élnek, akik segítik az itt élőket, s megbüntetik azokat, akik nem tisztelik és óvják kellőképpen a környezetüket. Egy olyan világot mutatnak be ezek a mesék, ahol az emberek nem uralják a természetet, hanem alárendelik magukat a természet sajátos törvényeinek, cserében a természet megajándékozza őket minden elképzelhető jóval. Ezt az idilli világot és a kapcsolódó hagyományokat mutatja ma be a Tokaj szívében található Világörökségi Bormúzeum, a térség legfontosabb és legreprezentatívabb bortörténeti bemutatóhelye, amely Európa többi világörökségi borvidékét is bemutatja.
A Világörökségi Bormúzeumban Tokajban (Saját fotó)
Nem véletlen a helyi mesék tündérvilága: Tokaj-Hegyalján páratlan természeti környezetben sehol máshol fel nem lelhető állatok és növények élnek, amelyek nemcsak a természetbúvárok számára teszik vonzóvá a környéket, hanem minden ide látogató vendég számára is.
A Tokaji hegyet három oldalról négy település őrzi: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Tarcal, valamint a hegynek és a borvidéknek is nevet adó, a borvidék és Magyarország emblematikus városa, Tokaj. A településeken több évszázados pincék és pincelabirintusok várják nemcsak a borivókat, de az épített örökség iránt érdeklődő vendégeket is, a Bodrog kenuzásra és hajókázásra csábít, míg a Nagykopasz-hegyre kerékpáros- és gyalogtúrákat is kínál a helyi turisztikai szervezet.
2. Bükkaljai kaptárkövek
Eger környékén, Cserépváralján és Szomolya környékén, Sirok, Egerbakta, Egerszalók, Ostoros, Noszvaj, Bogács, Cserépfalu, Tibolddaróc és Kács határában találhatóak azok a különleges kövek, amelyeket a helyiek kaptárköveknek neveztek el. A furcsa formájú sziklakúpokba átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkéket faragtak, amelyek rendeltetése mindmáig vitatott. A kutatók között volt, aki urnatartó síremlékként, volt, aki méhészkedéshez köthető kaptárként, mások honfoglalás-kori áldozatbemutató helyként írt róluk. Valódi rendeltetésük mindmáig nem derült ki. Bükkalján jelenleg 41 lelőhelyen 82 kaptárkövet tartanak számon, a sziklaalakzatokon pedig 479 fülkét számoltak össze.
A cserépváraljai Nagy-Bábaszék ÉK-i oldala. Fotó: Baráz Csaba. Forrás: Wikipédia
A süvegcukor formájú szikladarabok látványosak, misztikusak így méltán lettek a környék legnépszerűbb látnivalói, ahová a Kaptárkő Egyesület szervezet vezetett túrákat.
3. Ipolytarnóc, az őskori Pompeji
Nógrád megyében járunk, közvetlenül a magyar-szlovák határnál. A környék telis-teli van vadregényes várromokkal, felfedezésre várva, s különleges természeti értékekben is bővelkedik a terület, elég csak a somoskői bazaltoszlopokra gondolni, vagy a Páris patak szurdokvölgyére. Mégis, talán a legmisztikusabb élményt a 20 millió éves időutazásra hívó Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület nyújtja.
A mítoszok a 8 méter széles és közel 100 méter hosszúra becsült megkövesedett fa megtalálásával keletkeztek.A világ legnagyobb ismert, kövesedett ősfenyőjét a Borókás-patak bontotta ki a vulkáni kőzetekből. A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczának” nevezték el, kővé válásáról varázslatos mesék születtek. Ma már tudjuk, hogy a fatörzs megkövesedését valójában a vulkáni rétegekből kioldódó, a fa anyagát átitató kovasav okozta.
A megkövesedett ősfenyő Ipolytarnócon. Fotó: Kedves Lilla
A későbbi kutatások során 17 millió éves őslábnyomok és levéllenyomatok is előkerültek, bizonyítván, hogy közel húszmillió éve ezen a területen egy folyó folyt keresztül, amelynek a partját kedves növényevő állatok és zord ragadozók látogatták, azonban egy vulkáni katasztrófa elborított mindent, egyben megtartotta a lábnyomokat az utókor számára.
17 millió éves lábnyomok. Fotó: Kedves Lilla
Ami a tömegesen előkerült kövült famaradványok alapján még bizonyosnak mondható: egy megkövült erdő rejtezik a vulkáni képződmények alatt.
Ipolytarnócon valódi földtörténeti utazásra csábítanak: az Ősfenyő Belépő Látogatóközponttól indulva fokozatosan sétálunk vissza a múltba, mígnem az őslábnyomoknál 3D-ben is megismerkedhetünk az egykor itt élő állatokkal. Aki pedig ezután még jobban meg szeretné ismerni a 17 millió évvel ezelőtti világot, a miocén erdőben életnagyságban is találkozhat velük, visszatérve a Látogatóközpontba pedig 4D-s vetítésen csábítják a múltba.
