Egy igazi turisztikai Csipkerózsika-mese a tamási DámPont Látogatóközpont eddigi története. A lehetőségeket kihasználva megnéztük, mit is rejt az épület, amely tavaly novemberben a nyitás napján kényszerült bezárni, így több mint fél évig várta, hogy az első vendégek megérkezhessenek.
Mesepalota? Mézeskalács házikó? Messziről megismerhető a DámPont Látogatóközpont épülete
Május 6-tól látogatható a Dám Pont, amely a Tamási Parkerdő festői környezetébe szinte belesimul zsúpfedelével, favázas szerkezetével és terméskő borításával, így az első vendégek egyikeként tudjuk bemutatni a kiállítást.
A DámPont környezete is a meséket idézi
A tó partján és erdő szélén emelt ökoturisztikai látogatóközpontnak nem csak a környezete és a külseje mesés. Megannyi történetet árul el Tamási múltjáról és jelenéről hagyományos módon és interaktív eszközökkel egyaránt.
A herceg Esterházy család volt a térség tulajdonosa a 18-19. században, Európában is egyedülálló vadászterületet alakítva ki Tamási környékén. A kiállítás izgalmas vizuális és tartalmi megoldásokkal mutatja be ezt a korszakot.
Körtornyában és az emeleti szinteken végigfutó kiállítás telis-tele van kultúrtörténeti, vadászati, természeti és néprajzi ismereteket felvonultató tárgyakkal, és hozzájuk kötődő történetekkel. A tárlat jelenből a múltba utaztat, majd onnan vissza a 21. századba, miközben különböző tematikájú élménypontok fokozzák a látogatókban a kedvet a külső helyszínek felfedezésére, az ott kínált élmények személyes megélésére.
Óriási, életnagyságú körpanorámán ismerhetjük meg az Esterházy-vadászatok hangulatát.
A központban a látogatók olyan kérdésekre kaphatnak választ, amelyek arra utalnak, hogy Tamásinak sok szempontból a legek között a helye:
Miért a dámvad a Tamási címerállata, és miért vívták ki az itt élő állatok a trófeáikkal a világ vadászainak figyelmét? Valóban ez volt az Eszterházy család birtokai közül az egyik gyöngyszem, ahova angol lordok vágytak? Hogyan zajlottak a pompás 18-19. századi vadászatok, amelyekre meghívást szerezni komoly kegynek számított hercegi, grófi és miniszteri körökben? Miért ihlette meg Jókai Mór pályatársát és írói vetélytársát, Vas Gerebent ez a vidék? Mi lapul a föld alatt, hogy Tamási gyógyfürdője messze földön híres? Mibe öltöztek a pári menyecskék, hogy a környék legtetszetősebbjei legyenek?
Részlet a kiállításból
Mit hordtak a lábukon a Kapos-Koppány mentén élő svábok, és mit viseltek a fejükön e tájon a magyar menyecskék, hogy a környék legtetszetősebbjei legyenek?
A helyi népviselettel is megismerkedhetünk.
Múltba nyúló mikrotörténeteivel a Dám Pont elsősorban Tamásihoz és térségéhez jelent támpontot az ide érkezőknek, de olyan ismereteket ad át, amelyeknek szélesebb vonatkozásai is lehetnek.
Sokszáz éves kidőlt fa a parkerdőben - és a hozzá kapcsolódó történetek a DámPontban... Minden mindennel összefügg!
Az ökoturisztikai látogatóközpont kínálatában szerepelnek tematikus gyalog- és kerékpártúrák, amelyek a térség látnivalóit mutatják be idegenvezető kíséretével. Ajándékboltja a helyi termelők kézműves termékeit kínálja. Ezek mindegyike valamilyen módon a természetre, annak szeretetére és megóvására irányítja a figyelmet.
Személyes kedvenc a kiállításról a tamási vár makettje. Mint kiderült, Tóth Lóránt fafaragó készítette, aki a Népművészet Mestere címet is megkapta. Külön tetszett, hogy leereszthető a függőhíd!
A látogatóközpont képet ad arról a Tamásiról is, amely a járványhelyzet alatt kihasználta és továbbfejlesztette azokat az adottságait, amelyek a hazai öko- és aktívturizmus egyik fontos szereplőjévé tehetik a Balatontól mindössze félórás autóútra fekvő térséget.
Interaktív eszközökön ismerhetjük meg a térség múltját és jelenét, valamint természeti értékeit. Látjátok, milyen ügyesek voltunk?