Hercegkút, hangulatkép (Fotó: Kovács Dániel)
A Zemplén lábainál elterülő sváb falu, a világörökség részét képező Hercegkút mesébe illő pincesorai kirándulásra csábítanak, a településről pedig több gyalogtúra is indul, melyeket bejárva megismerkedhetsz a Tokaj-Hegyalja és a Zemplén csodás vidékével.
Malomkő tanösvény
Hercegkút közvetlenül Sárospatak szomszédságában található. Egy látványos körtúrával akár a hangulatos kisváros látnivalóit is megtekintheted, vagy felfedezheted a Megyer-hegy Tengerszemének izgalmas múltját és jelenét.
A túra hossza 25 kilométer, típusa körtúra, tehát mind Hercegkút, mind Makkoshotyka és Sárospatak alkalmas lehet kiindulópontnak. A 17 állomásból álló tanösvényt nagyjából 8-9 óra alatt járhatod körbe, tehát egész napos program. A túrát több, rövidebb körre is lehet bontani (Pogánykúti kör, Megyer-hegyi kör), így kevésbé megerőltető, kb. 10-12 km-es köröket is lehet tenni. A térképen és a terepen a piros T jelzést kell keresned.
Az új élménypont, a Borpavilon (Fotó: Kovács Dániel)
Hercegkútról indulva először mássz fel a Kőporosi pincesorra, az újonnan létesített Borpavilonhoz (Élménypont), ahonnan szép kilátásod nyílik a falura és környékére. Ezután elhaladsz a 18. századi eredetű római katolikus templom mellett. Hercegkútról fontos tudni, hogy eredetileg Trautsondorfnak hívták és svábok lakták, mely identitás napjainkban is meghatározza a falu életét. Mai nevét a határában fakadó Pogánykútról és Trautson hercegi címéből kapta. A túra során a következő megállóhelyed éppen a Pogánykút lesz.
A Pogánykút napjainkban egy hangulatos pihenőhely. Padok, asztalok, szalonnasütő, esőbeálló várja az erre járó túrázókat. Nevéről egy legenda is maradt ránk, melyet Tompa Mihály dolgozott fel:
"Hegyalján híre fut, hogy
Imitt jön a török...!
-És a levél az ágon
Hiába nem zörög!-
A megrémült lakosság
Kipusztítá lakát,
Elrejtve, földbe ásva
Féltőbb tulajdonát.
Hegyalja emberének
Úgy most, mint akkor, a
Legféltőbb kincse lévén
Hatalmas óbora.
És a forrás vidékén
A bokrok közt, sokan
A hordót földbe ásták
Nagy fáradságosan.
S itt a rút fajzat addig
Szaglált, ólálkodott,
Hogy meglelé az áldott
Italhoz a nyomot.
És annyi gyűlt a kúthoz,
És annyi bort bevert:
Hogy mint a zsák a szérűn
Egymás hátán hevert.
S a búvó rejtekekbe
Hogy megvivék a hírt:
Fegyvert fogott kezébe
Legottan, aki bírt;
S a részegült cudar nép,
Kevés idő alatt,
Vérébe, borba fúlva
Hevert a fák alatt.
De ott hol a pogány vér hajdan ömölt, maig
Pogánykútnak a hűvös bérc-forrás mondatik."
A Pogánykút megtekintése után a tanösvény visszakanyarodik és visszatér a faluba. Innen felkapaszkodik a Gombos-hegy látványos pincesoraihoz. Hasonló, fűrészfogszerűen sorakozó bejáratú, riolittufába vájt pincék alkotják ezt is, csakúgy mint a Kőporosi pincesort. Érdemes betérned valamelyik nyitott pincébe is (legalábbis a túra végén), hogy megkóstold a település finom borai közül valamelyiket.
Kincs a hegy gyomrában(Fotó: Kovács Dániel)
A Gombos-hegyre érdemes kitérőt tenni és megtekinteni a kálvária kápolnát, ami kilátóként is funkcionál. Remek kilátás nyílik a Zemplén hegyvonulataira, Hercegkút településére.
Utadat Sárospatak irányába véve leereszkedsz a 37-es útig, amin nagy odafigyeléssel kell átkelni. Túloldalt érdemes a Mandulás tetejére is felsétálni (piros háromszög jelzés), ahol szép sziklaképződményeket és különleges védett virágokat láthatsz. Sárospatakra a vasutat keresztezve érsz be. Nem szabad kihagyni a híres Rákóczi-várat, ami a település legszebb és legfontosabb műemléke. Leglátványosabb részét a bástyaerődítések, a lakótorony (Vörös-torony) és a Vártemplom alkotják. Utóbbi nevét Szent Erzsébetről kapta, ugyanis a hagyomány szerint egyik legfontosabb Árpádházi szentünk éppen Sárospatakon született. Érdemes a várat a Bodrog irányából is megtekinteni!
A tanösvény sokáig a Kazinczy Ferenc út mentén halad, majd ismét keresztezi a főutat, mielőtt a Bot-kő gejzírkúpjára vezetne. A Bot-kő igazi geológiai különlegesség, ahol számtalan ásványt is találhatsz. A domb tömegét riolittufa alkotja, mely átkovásodott a vulkáni utóműködés során zajló folyamatoknak köszönhetően, így keményebb, ellenállóbb lett, mint általában a riolittufa. Éppen ennek volt köszönhető, hogy kiváló minőségű malomkövet bányásztak a területen már a 15. században is, mely Európa számos tájára eljutott. A malomkövek bányászata 1907-ben fejeződött be a területen.
Továbbhaladva a 303 méter magas Megyer-hegy következik, ahol a Zempléni-hegység déli oldalának egyik leghíresebb látnivalója vár: a Megyer-hegyi Tengerszem. Útközben a bányaőr barlanglakását, a sziklába vájt kovácsműhelyt és a bányászott malomköveket is megtekintheted. A Tengerszem valójában egy bányató, melynek vize az egykori malomkőbánya gödrében gyűlt össze. Ennek ellenére azonban egy nagyon vadregényes helyszínről van szó. A bátrabbak és kalandvágyóbbak a Tengerszem körül kialakított via ferratát is kipróbálhatják, természetesen csak megfelelő felszereléssel (amit bérelni is lehet a helyszínen)!
A mászás után mássz fel a Megyer-hegy tetejére is, ahol a nemrégiben átadott, 18 méter magas kilátóból felejthetetlen kilátásban lesz részed. A Megyer-hegy tetejéről lefelé haladva az ösvény kettéágazik, az egyik változat a Forró-kút felé hurkot leírva visszatér a Bot-kő felé vezető úthoz, míg a másik továbbhalad a Király-hegy malomkőbányája felé.
Makkoshotykára vezet tovább az ösvény. A településen áthalad az Országos Kéktúra is. Érdemes kívülről megtekinteni a klasszicista stílusban épült Meczner-kastélyt és kápolnát is, mielőtt visszatérnél Hercegkútra.
A Gombos-hegyi pincesor a kálváriával (Fotó: Kovács Dániel)
Túra a Pusztavárra
Hercegkútról egész napos körtúrát tehetsz a Zempléni-hegység egyik legvadregényesebb várromjához, a Komlóska felett emelkedő pusztavárhoz. A túra távja 25 kilométer, nagyjából 9 óra alatt teljesíthető.
A földalatti világ, amely Hercegkúton a túra elején és végén Rád vár. (Fotó: Kovács Dániel)
Hercegkútról a Rákóczi-túra útvonalát követve jutsz el Komlóskára, ahol becsatlakozol a Telér Tanösvény nyomvonalába. A tanösvény bevezet a Hollós-patak völgyébe, ahonnan kifejezetten meredek, sziklás terepen emelkedik a Pusztavárhoz (azaz Solymos várához). A Pusztavár északi oldalán bükkös növénytakarót találsz majd, ami a különleges mikroklímának köszönhető.
A hegy teteje felé emelkedve kifagyásos sziklatornyok tarkítják a tájat, melyek oldalában törmeléklejtő-erdő alakult ki. A csúcs előtti rész kicsit nehezen járható, törmelékes, de a fentről nyíló kilátás mindenképp megéri a fáradozásokat. Fentről fantasztikus panoráma nyílik a Komlóskai-medencére és az azt keretező erdős hegyekre, valamint a lent elterülő szalagtelkes falvakra.
A 426 méteres csúcsra épült Komlóska (Solymos) várát, azaz a mai Pusztavárat először 1398-ban említik egy oklevélben. Ebben az érdekesség az, hogy már ekkor elhagyatott, pusztuló várként említik. Az erősséget a Tolcsva nemzetség építtette 1312. után. A régóta pusztuló várból igen csekély romok maradtak, de azért így is jól kivehetőek az egykori tornyok és falak.
A tanösvény útvonala ezután leereszkedik a faluba, elhalad a hangulatos tájház mellett, majd felkapaszkodik a Szkalka tömbjére, ahol a mélytengeri vulkanizmus nyomait és a jégkori kifagyással kialakult, lepusztult formavilágú sziklatömböket figyelheted meg.
Komlóskáról a kék kereszt és kék négyzet jelzéseken térhetsz vissza Hercegkútra.
Családi program is lehet Hercegkút! (Fotó: Kovács Dániel)
Rákóczi-túra
A Rákóczi-túra azoknak való, akik szeretik a többnapos kihívásokat! A túra végigjárásáért és az igazolópontokon való bélyegzésért a teljesítők jelvényt kapnak.
A túra célja a Zemplén vidékének bebarangolása II. Rákóczi Ferenc fejedelem nyomában, érintve azokat a helyszíneket, melyek életében meghatározók voltak. Hossza 63 kilométer, összesen 8 db igazolópontot érint. Az útvonal tetszőleges szakaszokra bontva, tetszőleges irányban bejárható. A terepen a piros jelzést kell követni.
Hercegkúti pihenő (Fotó: Kovács Dániel)
A túra Sárospatakról, a Rákóczi vártól indul, első szakasza Hercegkúton ér véget. A falut a Pogány-kútnál hagyja el, ahonnan Komlóska felé veszi az irányt. Áthalad Erdőhorvátiba, majd a Vár-kúton és a Zabarla-nyergen keresztül Regéc várához ér, mielőtt leereszkedne Regécbe. A hosszas túra során itt lehet érdemes egy pihenőt beiktatni.
Regécről a Zempléni-hegység legvadregényesebb, 700 métert meghaladó gerincén halad tovább, érintve Sólyomkő szikláját és az Amadévárat is. Telkibányára a gönci Pálos kolostorrom és a Potácsház érintésével érkezik meg. Itt érdemes tartani a második pihenőt.
Telkibányáról még 18 kilométer van hátra a túrából, mely érinti Hollóházát, majd a Füzéri várnál fejeződik be. Így 3 napra osztva viszonylag kényelmesen végigjárható a túra.
Köszönjük Kovács Bence túratippjeit, s Kovács Dániel fotóit!
A projekt a GINOP-7.1.9-17-2018-00025 Élménypontok létesítése Tokaj-Hegyalján (Szegi, Erdőbénye, Hercegkút) című pályázat keretében valósult meg.
